Zárszó (egy tanfolyamhoz)

Oklevelek kiosztva, zárszó elhangozva, elköszönés és vége... mindösszesen 100 óra, ami ugyan soknak tűnt az elején, ám annál kevesebbnek így a végén. Kérdések sorozata keletkezett és még fog is minden bizonnyal, és ez így a jó! Amikor elkezdted, akkor még fogalmad sem volt mibe fogtál, csak később döbbentél rá, kemény fába vágtad a fejszédet. Aki először ül számítógép elé, nem is gondolja, mert nem gondolhatja mennyire más világ ez, s ki könnyebben, ki nehezebben veszi át a mindennapokétól kissé másabb gondolkodást. A fő cél nem a számítógép megismerése, sokkal inkább az, hogy azt lásd hogyan s mint tudod a mindennapi feladataidat a számítógép segítségével gyorsan és magabiztosan megoldani. A számítógép egy eszköz csupán a munkavégzéshez. Eszköz, akárcsak egy autó, mosógép, egy tányér, egy kanál :-) Ugye tudod, hogy ezek használatát is meg kell tanulni ahhoz, hogy aztán csupán egy eszközként, rutinszerűen használd! Vegyük a kanalat példaként: kisgyerek korban tanultad meg használni, saját gyermekeiden láthatod, hogy a számodra immár rutinfeladat (mármint kanállal enni) neki, az abszolút kezdőnek mennyire komoly feladvány. A kanál használatát tanulja, azért hogy önállóan tudjon enni... Ha már megy kanállal az evés, többet nem is foglalkozunk vele, használjuk és kész, természetesnek veszünk minden mozdulatot :-) A számítógép ettől azért bonyolultabb, mert vele nem egy féle feladatot végezhetünk, s ezeknek a feladatoknak - ahogy naponta új feladatok keletkeznek - vége-hossza nincs, s ahány annyi féle. Minden feladathoz meg kell találni és lehet is a megoldást számítógépen, s ehhez kellenek az alapismeretek. Nagyon igaz a mondás: minél többet tudsz, annál inkább látod, hogy mennyi mindent még nem :-) De ne ezt lásd, örülj annak amit már tudsz, s használd a megszerzett tudást forrásként, kanalazz belőle a tanult mozdulatokkal. Induláshoz ez bőven elég, hidd el, ez bőségesen elég :-)