Mit tekintünk
rendszernek, melyek az ismérvei egy rendszernek, miben különböznek a halmazoktól, stb...
A számítás¬technikában, egyenesen előszeretettel és igen sok helyen használják a rendszer szót, arról nem is beszélve, hogy az élet más területén is! Sokszor előfordul, hogy több témáról van szó, jó lenne tudni, hogy éppen me¬lyikre céloz a szöveg, a rendszer szó használatakor.
Hogyan keletkezik?
Egy rendszer megalkotásához az ember rendszerező képessége szükséges. A valós világból - amelyben min¬den mindennel összefügg - az ember választ ki olyan részt, amely az éppen vizsgált szempontból összefügg. A vizsgálati szempontot az ember adja meg, és a létrehozandó rendszerbe azokat a részeket vonja be, ami ebből a szempontból lényeges szerepet játszik. Amit nem tart lényegesnek, azt elhanyagolja. Ez nem feltétle¬nül pontos, hiba forrása lehet! Ez által szerkezetet (struktúrát) visz az eddig szerkezetnélküli mindenségbe.
Alrendszer, részrendszer, rendszermodul
Egy rendszer természetesen újabb szempontok alapján további elkülöníthető részekre osztható. Ezek ugyan¬úgy rendszerek, mint az első szempont szerint elkülönített része a világnak, de mivel a rendszerünkön belül van, megkülönböztetésül igyekszünk valamilyen szóösszetételt alkalmazunk:
alrendszer, részrendszer, rendszermodul
stb., vagy a funkciója szerint adunk nevet a vizsgált résznek.
A rendszer környezete
A valós világnak azt a részét, amely lazán kapcsolódik a vizsgált rendszerhez, a rendszer környezetének nevezzük. Ha egy rendszerbe belevesszük a környezetét (amely ilyenkor annak részrendszerét képezi), olyan rendszert kapunk, amelynek nincsenek külső kapcsolatai, azaz zárt rendszer. Ellenkező esetben nyílt rend¬szerről beszélünk.
Egy rendszert nem szoktunk minden határon túl felosztani. Vizsgálati szempontjaink rendszerint azt is kitű¬zik, hogy mi lesz a legrészletesebb felosztás. A legrészletesebb felosztásban szereplő rendszerrészeket ele¬meknek, vagy komponenseknek nevezzük.
