Táblázatkezelés - Adatbáziskezelés

Beszéljünk e két, közeli terület kapcsolatáról. Igen, jól látod: a kettő egymáshoz közeli terület még ha felhasználóként nem is így érzed, amikor adatbázis-kezeléssel kezdesz foglalkozni. Ilyenkor inkább kedvedet szegi hogy a már jól átvett gyakorlattal szemben itt egy kicsit másként kell gondolkodni, másként kell a munkához hozzáfogni. Beszéljünk tehát e két-, viszonylag közeli terület kapcsolatáról.

Kapcsolat a két terület között

Felhasználók számára a táblázatkezelés volt előbb, s majd csak később vált számukra is elérhetővé az adatbázis-kezelés. Sokkal ismertebb és többek által használt még ma is a táblázatkezelés, ám az adatbázis-kezelést is ismerni kell, ma már nem úszhatjuk meg ezen ismeretek megszerzésével járó nehézségeket. A jó hírem, hogy van átmenet a kettő között, mindkét irányban: a táblázatkezelővel eltárolt adatok átvihetők adatbázisba, hogy ott az adatbázis-kezelő előnyeit kihasználva tudjunk dolgozni és az adatbázis táblájában tárolt adatok - számítások, kimutatások, célérték keresések elvégzéséhez, átvihetők a munkafüzetbe. (export-import)

Kezdjük feladatainkat a táblázatkezeléssel

OKKisebb vállalkozások, de akadt már nagyobb cég is munkáim során, aki a táblázatkezeléssel kezdi a nyilvántartását, ráadásul ott a szükséges számításokat is el tudja végezni. A táblázatkezelés hatalmas eszköztárával aztán rengeteg feladat megoldható, ismeret is van hozzá a munkavállalók részéről, így aztán csak nőnek és dagadnak a munkafüzetek. Egy ponton aztán elérkeznek a táblázatkezelés korlátaihoz, főleg ami az adatmennyiséget illeti, egyéb területen nem is szokott gond lenni.

Nagy mennyiségű adat és ami ezzel jár...

Nagy mennyiségű adatok kezelése feltétlenül az adatbázis-kezelők dolga már, nekik vannak erre megfelelő eszközeik és funkcióik, nagy mennyiségű adatokkal végzett műveletek elvégzéséhez alkalmas működéssel. Táblázatkezelésnél alapjaiban kétféle szerkezetről beszélhetünk: egyik a táblázat a másik pedig a lista. Nos, ez a bizonyos lista az, amely adatbázis jelleget ad a munkának, és előbb-utóbb kinövi a táblázatkezelőt, szükségessé válik a váltás. A munkalap 1 048 576 sorból áll (2007-es verziójú Excel munkafüzet lapja, nézd meg a Te verziódnál is: a Ctrl + lefele nyilas billentyűkkel a munkalap legalsó sorába viszed az aktív cellát), ennyi rekord vihető fel, s ez már nagy mennyiségű adatnak mondható, de gondoljunk csak bele: mire ennyi adatot beviszünk hányszor hibázunk és tévedünk... Nos már az adatok bevitelét úgy tudjuk elvégezni az adatbázis-kezelőben, hogy nagyon sok tévedési lehetőséget kiszűrhetünk(beviteli maszk, formátum, azonosság kizárása, ...), ezzel pontosítva az adatok révén nyerhető információn. Hosszan sorolhatnám az adatbázis funkciókat, amelyekkel a táblázatkezelő nem rendelkezik (kapcsolatok az adatok között, űrlapokkal történő adatbevitel, szűrési feltételek és lekérdezések eltárolása,...)

Válts akkor adatbázis-kezelőre, amikor itt az ideje

Access 2007Jól hangzik ugye? Akkor válts amikor már megérett rá a helyzet, tehát a táblázatban már nem tudsz a listáddal megfelelően bánni, nem tudod a számodra fontos információkat kinyerni belőle, ha sok a pontatlanság, tévesztés, a redundancia sántít, ... Keresd meg a táblázatkezelődben az importálás lehetőségét és vidd át a listádat egy adatbázisba, táblaként. Időben kezdj ismerkedni a táblázatkezelővel és még a kedved is megjön hozzá, különösebb kényszer nélkül :-)

Kellene egy kimutatás az adatbázistáblában tárolt adatokból?

Nos akkor rém egyszerű a dolgod, a táblázatkezelőbe hozd át úgy a tábla adatait, hogy azok megmaradjanak eredeti helyükön, csatolva dolgozol vele. Bármely más számítási feladathoz is könnyedén megoldható az adatbázisban tárolt adatok át hozatalához, akár csak egy-egy számítás erejéig is. Kérdés? Tapasztalatod?