Az aktív cella mozgatása

A fogalmak tisztázásával megérthetjük mi is az az aktív cella, hogyan tudjuk azonosítani és miért kell mozgatni az aktív cellát :-) lássuk csak... A táblázatok cellákból épülnek fel, s ezen cellák tárolják az adatainkat. A cellák sorokat, oszlopokat alkotnak amelyekből összeáll egy-egy lap, amelyet munkalapnak hívunk. Az oszlopokat az angol abc betűivel azonosítjuk, s mivel ez csak 26 betűt jelent, míg a munkalapnak 256 oszlopa van, így a Z jelű oszlop után az AA, AB, AC, ... jelű oszlopok következnek, egészen a IV jelű oszlopig.

Az interneten keresztül telefonálhatunk ismerõseinknek, barátainknak, rokonainknak, kollégáinknak - lényegtelenek a fizikai távolságok! Mindezt külön telefon, telefonszámla és plusz kiadások nélkül. Ezek az eszközök kíválóan támogatják az online munkavégzést, a távmunkát, a távtanulást is, s többé nem leszel egyedül a géped mellett segítség és társaság nélkül! Jelen írás útmutató és kedvcsináló a nettelfonáláshoz, cseteléshez.

A szöveg a bekezdésben balra, jobbra vagy középre igazodik, a bekezdés igazításától függően. Ekkor a bekezdés valamennyi- és teljes sora eszerint viselkedik. Ha ettől eltérő módon szeretnénk szövegrészeket igazítani, vagy egy bekezdésen belül különböző igazításokat szeretnénk alkalmazni, úgy tabulátort kell használni a bekezdésben. Ezen írásban ezeket a lehetőségeket igyekszem összegyűjteni és a velük kapcsolatos műveleteket leírni.

A billentyűzetről, a vágólapról vagy bárhonnét :-) bevinni a szöveg kurzor pozíciójába lehet, vagy a kijelölt szövegrész helyére. Ehhez nem árt tudni mozgatni azt a bizonyos villogó vonalat (kurzort :-), hogy az alkalmas pozícióban legyen, vagy éppenséggel kijelölni a megfelelő szöveget. (az ábra kattintással kinagyítható és aztán be is csukható)

Amikor egy oldal megtelik szöveggel és/vagy ábrákkal, a Word automatikusan oldaltörést hajt végre, azaz új oldalt kezd. A szükséges helyekre oldaltörést kézi eljárással is beszúrhatunk. Előfordulhat azonban, hogy a dokumentum szerkesztése közben kell az oldalakat újratördelnünk, érdemes tehát az oldaltörési beállítások segítségével szabályoznunk, hogy a Word a dokumentum mely pontjain helyezzen el oldaltörést automatikusan. (az ábra kattintással kinagyítható)

Leveleink a saját gépen

Mi az előnye a levelező program használatának? pl.: a mail-jeink a saját gépünkön tárolódnak, csak egy kattintás és már jönnek is :-) Persze vannak hátrányai is a dolognak, pl.: a víros is azonnal odajuthat a gépünkre a fertőzött levéllel, s sorolhatnánk mindkettő mellett az érveinket, ám most lássuk azt a verziót, ha valaki a saját gépén szeretné tudni a leveleit.

E-mailjeinket - egyre kevesebb ritkábban - de előfordul, hogy papíron is meg kell jeleníteni, nyomtatni kell. (ha nem muszály, NE nyomtass, ne szaporítsd ezzel is a hulladékot :-) Melyek a lehetőségeink a nyomtatásnál, pl ECDL vizsgán?

Beérkező e-mailjeink helye a Beérkezett mappa (levelező programonként más lehet az új üzeneteket tároló mappa elnevezése), most vegyük alapul az Outlook Express levelező program használatát, ahol komoly veszély fenyeget a program összedőlésére, amikor már igen-igen elszaporodnak a levelek.

Hogyan mentsük fontos leveleinket?

Melléklet mentése, a teljes levél tartalmának mentése, több levél mentése... ezekre a feladatokra találhatsz megoldást ebben az írásban