Évvégi számvetés

Rég leszoktam arról, hogy ilyen-olyan fogadalmakat tegyek így évvégén :-) A fogadkozások számomra kényszert jelentenek, s valamikor már réges-régen úgy döntöttem, hogy nem vagyok a saját ellenségem, nem kényszerítem magamat fogadalmakra. Mert az évvége nem elég apropó a változtatásokra. Inkább lutri: vagy bejön vagy nem...

Sokkal inkább szeretem a kiszámítható, jól előkészített, megalapozott és átgondolt terveket. Tehát tervezni szeretem a jövőt, a munkát, amihez kell a motiváció, ok is, amiért csinálom.

A tervek terén nem állok rosszul, nem szenvedek motiváció hiányban sem, tehát a jövő évem ilyen értelemben egyenesben van, sőt hajt is kellőképpen :-)

A siker nem lehet kétséges, különösen így nem, hogy tudatosan igyekszem a múltat, a megtörténteket lezárni, abból a tanulságokat levonni, s tanulni belőle. Ez segít a jövőt jobban alakítanom.

A tanulságokat nem magamban alakítom ki, hiszen magamban csak annyit tudok eldönteni, hogy a szándékom elérte-e a célját, ami önmagában nem biztos, hogy siker. Tudni és érteni kell a környezet visszajelzéseit, a ki nem mondott szavakat is. Az elsődleges "hírcsatorna" persze a kommunikáció!

A kommunikáció egy nagyon nehéz "műfaj" :-) Lehet tanulni, folyamatosan képezni, alakítani magadat benne, de mindez hiában van, ha benned háború dúl. Először magadért kell megküzdeni, hogy aztán fogni tudd a külvilág hangjait, s azokra megfelelően reagálni. ... szóval a számvetés!

  1. A megrendelőim megelégedésére tudtam dolgozni :-) Nem egyszerűen csak kiszolgáltam őket, hanem bizonytalanságaikban, terveik megvalósításában megtámogattam őket a tudásommal, ha arra volt szükség akkor okítottam is, magyaráztam, rávezettem őket a siker útjára.
  2. Sikeresen leépítettem vállalkozásom kellemetlen partnerét :-) Nem tettem könnyű szívvel, de Teréz anyu sem vagyok, (s másodjára már megy): egy kellemetlen partner rengeteg energiát szív el, elfecsérli az idődet, kedvedet és lendületedet szegi, no ez egyáltalán nem kell! Mindazon által elveszi a lehetőséget tőled egy korrekt partner feltalálásában is, ahogy nálam is történt, lásd köv. pont.:
  3. Korrekt és "fair" új partnerre leltem :-) és talán nem is felyezi ki ez a két jelző mindazt, amire gondolok! A lényeg a partner szón van inkább, mint a jelzőkön. Hmmm. Csupa érdeklődés és várakozás vagyok :-)

Nem rontottam el semmit? Hát dehogyisnem :-)

Voltak, vannak olyan üzleti és baráti kapcsolatok, amelyek nem úgy alakultak, ahogyan kellett volna, a legjobb szándékok mellett sem. No dehát az élet nem egy kívánságműsor! Egyszerűen más fontos számomra és más fontos a másik ember számára. Vannak olyan találkozások, amelyek nem jókor, nem jó helyen jöttek össze. Talán majd máskor. Nincs haragosom, nem haragszom senkire, egy második esélye mindenkinek van nálam, s remélem nekem is hasonlóképpen :-)

Kívánok mindannyiunknak igazi sikerekben gazdag újesztendőt, lelki nyugalmat és békességet!