Adatok az Excel munkafüzetben
Egy korábbi írásban ugyan már téma volt az adat általánosságban (forrásadat, számított vagy származtatott adat) most megnézzük, hogy az excel munkafüzetben hogyan célszerű az adatainkat és számításainkat elhelyezni, bevinni.
Ha hiszed, ha nem, nagyon fontos ez a kezdeti munkafázis, ami valójában a munka megtervezése. Az elején kell még átgondolni mit hova és hogyan, későbbi nagyobb gubancoktól menekülhetünk meg, munkánk pontosabb lesz és nem utolsó sorban áttekinthetőbb és érthetőbb is. (Ha tűzoltás szerűen végzel számításokat a munkafüzetben, már napokkal később sem fogod átlátni, érteni)
A Legfontosabb, bármely forrás adatra telejesülnie kell:
Csakis és kizárólag egyetlen egy helyen, egyetlen egy páldányban szabad tárolni!
- Ha bárhol szükség lenne a forrásadatra, úgy mindig erre a cellára hivatkozunk, tehát használni tudjuk.
- Ennek az egyediségnek nem csak munkafüzeten belül célszerű teljesülnie, azon túl is: Ha olyan adatokkal dolgozunk, amelyre több munkafüzet számításaiban is szükség van, a hivatkozások akkor is működnek, munkafüzeteken át is. Ráadásul csakis a hivatkozás létrehozásakor kell megnyitnunk ezt a hivatkozott munkafüzetet - ha pontosan be tudjuk gépelni a hivatkozott cella címét, még ekkor sem kell megnyitni :-)
- Vannak olyan adataink, amelyek minden kollégánál elvégzett számításoknál szükségesek és ugyanazok, ezeket az értékeket csakis egyetlen egyszer visszük be és a számításoknál hivatkozunk a cellára majd. A munkanapok száma is ugyanebbe a kategóriába tartozik
- Vannak olyan forrásadataink, mint a hiányzó napok, amelyek mindenkinál más lehet, de mindenképpen az egyénre jellemző adat.
GevaPC Tudástár
Beküldte Geva - 2008. február 25. 09:44.
Utoljára módosítva:
2020. május 06. 23:14
- Új hozzászólás
- 6997 olvasás
Hozzászólások
Telitalálat.
Kedves Éva!
Ön telitalálatot ért el, mert leírta azt, hogy sokan nem határozzuk meg jó előre, hogy mely adat a forrás adat, melyek pedig a kiegésztő származékos adatok. Én minden esetre magamra ismertem mert sokszor jártam már úgy, hogy azt se tudtam már honnan is indultam.
Ismét tanultam és ezért köszönet Önnek.
igen, igen
Az okulás kedvéért...
Ahogy olvastam Éva sorait, arra gondoltam, hogy miért is ne osztanám meg a honlap regisztrált és vendég olvasóival az alap problémámat, amelyet nem tudtam megoldani. Már sejtésem van miért. Nem rendszereztem az adatokat és csak kapkodtam, mert én már elhittem azt, hogy megoldottam a feladatatot. Ám amikor ellenőrző adatokat adtam meg, láttam milyen sok hibaforrást építettem be.
Bízom benne, hogy Évike segítségével rendet fogok rakni a munkafüzetemben.
S íme az alapkérdésem, amelyet feltettem Évikének:
"Excellben a következőket szeretném megoldani, de eddig még nem jöttem rá, hogy milyen képlettel kell megoldanom.
1. ha kiakarom számolni, hogy 1997.01.01-1997.12.31 közötti időszak hány nap milyen képletet kell megadni? Ha egyszerű kivonási műveletet (1997.12.31-1997.01.01)= 30 alkalmazok akkor, mindig egyel kevesebb szám, jön ki.
2.Ha időintervallumból (1997. 01. 01-1997. 12. 31) azt akarom, hogy a 1997. 01. 01-1997. 01. 31-re eső napszám (31) esetén pl.: 560.-ft-al szorozza meg a napok számát és a 1997. 02. 01 közötti időszakban számított napok számát pedig Pl.: 600.-ft-al szorozza meg. Van még egy dolog, amit minden hónapban figyelembe kellene vennie a képletnek. nevezetesen az, hogy minden hónapban csak max 30 nappal számolhatna. (31-es hónapokban is és 28-as vagy 29- es napszámú hónapokban is)
Mindenkinek jó munkát és elmélkedést!